Bár már jó pár éve dübörög minden évben a Balaton Sound Zamárdiban, de eddig úgy alakult, hogy személyesen nem tudtam részt venni. Idén azonban sikerült eljutnom rá, s értékes tapasztalatokkal lettem gazdagabb. A Balaton Sound kétségtelenül egy sikertörténet. Amikor a szervezők jó pár évvel ezelőtt megálmodták, talán ők maguk sem gondoltak ilyen óriási eredményekre. A siker titka pedig nem bonyolult: vedd Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavát, adj hozzá világhírű zenészeket és fűszerezd meg egy kis nyári meleggel és napsütéssel (bár ez néha nem sikerül :-)). Nyaralás és fesztivál egyben, ez a Balaton Sound.
Önmagában azonban ez nem lenne még elég a sikerességhez, rengeteg egyéb tényező szükséges a Balaton Sound népszerűségéhez. Az első, amit szeretnék nagybetűvel kiemelni az a SZERVEZÉS. Tényleg, le a kalappal mindenki előtt, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a fesztivál ennyire olajozottan és magas színvonalon működjön. Csak, hogy egyszerű példákat említsek: a bejáratnál nem álltak sorok szinte soha, rengeteg étel- és italkiszolgáló pult volt, minden azonnal ment, itt sem kellett várakozni, a wc-k száma és tisztasága szintén átlagon felüli volt, a méhsejt kialakítású főútvonalak minden időjárási körülmény között tökéletesen járhatóak maradtak, stb. Aki volt már fesztiválon, az pontosan tudja, hogy ezek mennyire fontosak egy ilyen eseményen.
A helyszín kialakítása is pompásan sikerült. Egyrészt hiába vett részt a fesztiválon több mint 100000 látogató, ez egyáltalán nem érződött (az esti nagyszínpados koncertek kivételével), abszolút nem volt zsúfoltság érzete az embernek. Másrészt a Strand fesztiválos élménybeszámolómban korábban említett dekorációs elemek (virágok, gombák, raklapbútorok) itt is megjelentek, mesebirodalmat varázsolva így a Zamárdi szabadstrandból, de ezt sikerült még olyan különlegességekkel is megspékelni, mint a rádiót formázó színpad vagy a vízre épített yacht alakú stég.
A nap közben űzhető szabadidős tevékenységek sora is igen színes volt: sportprogramok (strandröplabda, teqball), canopy, falmászás, bungee jumping és különböző játékok az egyes termékeket népszerűsítő standokon. Nekem személyes kedvencem az élő billiárd volt, még sosem láttam ilyet, de nagyon tetszett: a lényege ugyanaz, mint a hagyományos billiárdnak, csak jóval nagyobb asztalon kell játszani, a golyókat focilabdák helyettesítik és nem dákóval, hanem lábbal kell lökdösni őket (természetesen a fehérrel el kell találni és lyukba juttatni a színeseket, végül pedig a feketét). A látogatók körében nagy népszerűségnek örvendett a Magyar Turizmus Zrt. szabaduló szobája is, ahol rengeteg érdeklődő megfordult, s próbálta ki a Hungarikumok köré épülő logikai csapatjátékot.
Végül, de nem utolsó sorban a zenei felhozatalt is meg kell említenem. Évről évre olyan nevek teszik tiszteletüket Zamárdiban, hogy még én is ismerem őket hallomásból, pedig egyáltalán nem vagyok az elektronikus zene hatalmas rajongója. Azok számára, akiknek ez a stílus a kedvence, a Balaton Sound egy igazi öt napos mennyország, nem véletlenül nyerte meg 2012-ben a „legjobb közepes fesztivál” díjat a fesztiválokat értékelő éves megmérettetésen.
S ha mindehhez még hozzávesszük, hogy európai mércével mérve mennyire olcsónak számít a rendezvény, akkor érthető, hogy miért látogatnak el évről évre ennyien a világ minden tájáról. Ők pedig jól érzik magukat, elviszik a hírét, s egy év múlva még többen jönnek el rá ennek hatására. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a Balaton Sound a régió legfontosabb fesztiváljává nőtte ki magát az évek alatt – minden tekintetben.
