Háromszor kétkeréken a Balaton körül - 6. rész

2013. október 16. 07:53 - balaton | peti

bringatúra6.jpgGondolkodtatok már rajta, milyen lehet körbetekerni a Balatont, esetleg tervezitek is? Nati és kis családja a nyáron megtette a több mint 200 km-es szakaszt, kedvcsinálónak fogadjátok szeretettel több részes élménybeszámolóját!

Balatonfenyves – Balatonszemes – Szántód – Balatonfüred

 A Nagyberekben vonatozva még egy kóbor őzikét is láttunk az egyik kukoricaföld mentén! És az is jó volt, hogy a kilométereket nem kétkeréken „faltuk”, mégis haladtunk. Leszállva a vonatról, irányba vettük Balatonszemest, ahol nyaralásunk utolsó éjszakáját terveztük tölteni. Mondanom se kell, most is iszonyatosan tűzött a nap, de a hatodik napunkon már nem tudtunk elég kitartóak lenni: Fonyódra bekerekezve, elcsíptünk egy vonatot (úgy látszik, ezen a napon nem tudtunk elszakadni a vasúttól), és le sem szálltunk róla, csak Balatonszemesen. Egy nagyon kedves fiútársasággal utaztunk együtt a kerékpárszállító kocsiban: sorstársak voltak, ők is körbe kerékpározták a Balaton, csak ők egy hétvége alatt, ők is izzadtak, mint a lovak, és közel 40 fokban ők sem bírták a déli part – valljuk be őszintén – kicsit monoton és semennyire sem árnyékos kerékpárútjain való tekerést, ezért hozzánk hasonlóan ők is „lestoppolták” a vonatot. Nélkülük nem tudtunk volna három megpakolt kerékpárt feltenni és levenni a szerelvényről, úgyhogy ezúton is köszi!

Balatonszemesen azonban volt egy kis problémánk. A vasútállomás a kiszemelt kempingtől igen messze volt és ha valamit tudtunk, hát az az volt, hogy mi ma már nem tekerünk, főleg nem visszafelé! Bementünk hát az állomás szomszédságában lévő kisebb kempingbe, ahol írd és mondd, nem volt hely. Maximum lapjával tudtuk volna felállítani a sátrunkat, azt is a tűző napon. Mivel a kempingben nem volt semmilyen büfé vagy vásárlási lehetőség, elkerekeztem a közeli bazársorra, ahol két jégbehűtött sört és egy üdítőt vettem, majd miután az árnyas fák alatt megittuk, minek köszönhetően nagyban javult az általános közérzetünk és fürödtünk egy hatalmasat a kemping strandján, megbűvölve Tihany és a messzi Füred látványától, megpróbáltuk rábeszélni a kislányunkat, hogy még azon a napon tekerjünk HAZA. Mert ugye mindenütt jó, de legjobb otthon!

Sikerült a meggyőzés, és bevallom, nagyon jó volt arra gondolni, hogy aznap éjszaka már rendes ágyban alhatok… Elindultunk, útba ejtettük Szárszón a temetőben József Attila egykori sírját (az emlékmúzeumban néhány hete jártunk), Szántódon a rév felé vezető úton található kicsinyke strandon pedig éppen valamiféle gyermeknap volt – játékokkal, meghódítandó várakkal és szépséges várkisasszonyokkal, úgyhogy még oda is bementünk. Aztán már csak a kompozás volt hátra. Mire újra az északi partra léptünk, erősen szürkült, kicsit félelmetes volt a révtől a hajóállomásig tartó útszakasz, de a kerékpárúton már minden rendben volt és senki sem akadályozhatott meg minket abban, hogy szombat este fél tíz után öt perccel bekerekezzünk a házunk elé.

Egy szó mint száz, csodálatos élmény volt: balatoniként végre kipróbálhattam, hogy milyen is a Balatonon nyaralni és mondhatom, nagyon klassz volt! És egy valami biztosan kiderült: nem voltam és továbbra sem leszek a sátorozás szerelemese…

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonabalatonon.blog.hu/api/trackback/id/tr235572120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása