Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, akinek az egyik kedvenc írója így felnőtt fejjel is Fekete István. Hogy egy somogy megyei kis faluban született kisfiú, aki igazából sosem élt a Balatonnál, hogy lesz a Balaton szerelmese? Nem tudom a kérdésre a választ, de az biztos, hogy a mai napig sokunk Balaton imádata az Ő könyveivel kezdődött.

Erre a bejegyzésre készülve elolvastam itt a neten az életrajzát, ami azt hiszem mindenki számára tanulságos olvasmány. A 20. század minden fontos történése hatással volt életére. És hogy ezt miért emelem így ki? Mert számomra Fekete István az az író, akinek minden könyvéből az emberség, a bölcsesség és a jóság árad. Nem csak a természet ismeretére és szeretetére tanít meg minket, hanem az élet szeretetére és az emberi jóságba vetett hitre is.

Bárhol is laktam, az Ő könyvei mindig velem voltak. Gyerekként Anyukám ezt olvasta fel nekem még óvodás koromban. Iskolásként a Tüskevár volt a legkedvesebb kötelező olvasmányom és a kedvenc filmem. Majd jött a többi állatos regénye: a Lutra, a Csí és más elbeszélések, a Hú, a Lutra, a Bogáncs és még sorolhatnám, és természetesen a Vuk zenéjét a mai napig kívülről fújom.

Szeretett nagypapám halála után megörököltem a féltve őrzött Fekete István könyveit, így akkor kezdtem el az elbeszéléseit is olvasni. Ekkor jöttem rá arra, hogy egy tájleírás nem csak unalmas, hanem gyönyörű is tud lenni. Érezni lehet az avar és a nyári eső illatát, a vadászat izgalmát és hallani lehet a madarak énekét.

Kamaszkoromban, némileg fogékonyan a romantikára, elolvastam tőle a Hajnal Badányban c. regényt, amiről a mai napig vallom, hogy a legszebb romantikus könyvek egyike. Már egyetemistaként vettem elő újra azokat a felnőtt könyveit, amik tökéletes korrajzok. Ha lenne felnőttek számára is kötelező olvasmány lista, én biztos, hogy közéjük választanám a Ballagó időt, az Éjfél utánt és az Emberek között c. regényeket is. Mert így felnőtt fejjel talán még inkább szükségünk van arra, hogy emlékeztessenek minket arra, hogy igenis vannak emberi értékek és ezek igenis fontosak kellenek, hogy legyenek minden ember számára. És természetesen különleges könyv a Ballagó idő is, amelyben nem csak egy múlt századi kis falu (Gölle) mindennapjait ismerhetjük meg, hanem az író életének gyerekkorába is bepillanthatunk.

Néhányszor költöztem már az életem során, de a Tüskevár és a Téli berek mindig jött velem. Ha rossz kedvem van, vagy csak némi bátorításra szorulok, akkor mindig előveszem. Így talán érthető, hogy 25 évesen kénytelen voltam egy-egy új kötetet vásárolni belőlük. :)

Mindkét regény a Kis-Balatonnál, a Berekben játszódik, de nem konkrét, hanem fiktív helyszínen. Ha szeretnétek személyesen is érezni a Berek igazi hangulatát, belépni a Kunyhóba, akkor látogassatok el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található Fekete István emlékhelyre.

Gyertek és merüljetek el Ti is Fekete István balatoni regényeinek világában!