Korábban is volt már rá példa, hogy valamilyen általunk ajánlott programról nem csak írtunk, hanem ki is próbáltuk célirányosan valamelyiket (írjam azt, hogy direkt a blog kedvéért? :)). Most is ez történt, január végén a hideg beköszöntével javasoltam a fürdőlátogatást, mint kellemes kikapcsolódási formát, rendszeres társszerzőm Nati pedig kapott az alkalmon, s elutazott Siófokra a Galerius fürdőbe. Tapasztalatait alant olvashatjátok, fogadjátok szeretettel! 

"Előre szeretném leszögezni, hogy nagyon, de nagyon szeretünk melegfürdőbe járni. Főleg, így télvíz idején – jó, most nem beszélhetünk igazi télről, de ki tudja, még mi lehet, messze még a március 15... Szóval, miután már igen jól megismertük a szomszédos régió fürdőit, és szinte hazajárunk Sárvárra vagy éppen Bükfürdőre is, barátaink invitálására átugrottunk a túlsó partra, és egy ködös keddi napon (!) munkaidő után nagyon kellemes estét töltöttünk el a siófoki Galérius Fürdőben.

Eddig csak kívülről láttam a fürdőt, most bejártuk az összes emeletét – mert itt a szaunavilág két külön szinten van! Az alagsori szauna szezonon kívül, hétköznap takarék üzemmódban működik, amelynek ékes jelét adta egy pára nélküli párahelyiség, egy üzemen kívüli finn szauna és egy langyos bioszauna, de aztán felmentünk a felső szekcióba és ott aztán kiszaunázhattuk magunkat, igazi szaunaparadicsommal találkoztunk, a gőzfürdőben meg egyenesen úgy éreztem magam, mint a Szaffiban Feuerstein lovag, a kormányzó, akinek időről időre le kellett ereszteni a gőzt, csak nekem nem volt erre szolgáló csap a fejemen...

Kislányom nagyon élvezte a belső és a külső csúszdát, olyannyira, hogy sikerült levesztenie a fürdő-karórát is – remélem, azóta már megtalálták valamelyik medence mélyén. A medencék egyébként minden képzeletet felülmúltak – legalábbis számomra: az élménymedence óriási, nagyon sok benne az élményelem és elég meleg a hőmérséklete ahhoz, hogy tényleg élvezet és ne vacogás legyen a lubickolás. A termálvizes medence pedig a hab a tortán – bár ez így egy kicsit képzavar, a lényeg, hogy nagyon kellemes, olyan a vize, mint egy meleg, puha takaró.
Egy szó mint száz, nagyon jól éreztük magunkat, és ha legközelebb fürdőzésre támad kedvünk, valószínű, hogy nem Nyugat-Dunántúl, hanem a déli part felé vesszük az irányt!"