2013. utolsó napján, egy kicsit kitekintve az előző két év szilveszteri túráinak célpontjait adó Tapolcai-medencéből, a Somlóra látogattunk el. Előre le kell szögeznem, hogy nem teljesítménytúrára vállalkoztunk, és így elég elítélhető módon felmentünk autóval egészen a Kápolnáig. Innen a kilátó előtti, láthatóan legelőként használt lapályos területet cca. tíz perces emelkedő után értük el, tényleg nem lehet mondani, hogy elfáradtunk volna.
 
Kislányom vidáman szaladgált csipkebogyó bokortól csipkebogyó bokorig és amikor már tetőtől talpig, na jó, homloktól nyakig csupa piros maszatos volt, kiültünk egy bazaltorgona tetejére és megebédeltünk. Bár vittünk teát, látva a kilátó kéményéből előtekergőző füstöt, jól esett volna egy kis forralt (vagy nem forralt, de somlói) bor. Igen ám, de hamar rájöttünk, hogy egyikőnk sem hozott magával pénzt...
 
Az a briliáns ötlet jutott eszembe, hogy fordítsuk ki a 10 éve használt hátizsákunkat a sarkaiból, hátha megbúvik a rekeszek mélyén némi aprópénz. És nekem lett igazam! Egész pontosan egy db egyforintost, egy db kétforintost, 2 db 2 kunást, 1 db 5 szlovák koronást és nem utolsósorban 965 Ft-ot guberáltam össze. Irány a büfé, az év utolsó forralt bora a Balatoni Borrégióhoz tartozó Somlón!
 
A borozgatás után átmentünk a Somló másik púpjára, és meghódítottuk az igen impozáns méretekkel bíró Somlói Várat. Nem tudtam, hogy ilyen nagy és jó állapotban lévő vár ül a Somló tetején – eddigre kisütött a nap is, és körbe tudtunk lesni az egyébként párában úszó és számomra olyan nagyon kedves vidéken. A vár után ismét felmásztunk a kilátóhoz, majd előbb az autó, aztán Füred felé vettük az irányt, mert vártak már a barátok, hogy együtt búcsúztassuk az óesztendőt.
 
De hogyan is került a vár a hegy tetejére? A várat feltehetően a tatárjárás után építették, de először egy 1352-ben keltezett oklevélben szerepel „castrum Somlo” néven. Az ismertebb tulajdonosok között találkozhatunk Kinizsi Pál nevével, a Szapolyaiakkal és Erdődy Bakócz Tamás egri püspökkel is. 

II. Lajos király jóváhagyásával az Erdődy család kapta meg a várat, de a XVI-XVII. században több tulajdonosa is volt és örökösödési viták is kialakultak körülötte, ami miatt állapota jelentősen megromlott, felújítást igényelt.1707 az utolsó történelmi dátum a vár életében, amikor a kuruc Vak Bottyán foglalta el és hozatta rendbe. A felkelés bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. Hosszas pereskedés után 1735-ben a már romvár és uradalma visszakerült az Erdődyek birtokába, akik 1945-ig kezükben tartották.