Vendégposzt: Életem legnagyobb koncertélménye

2016. július 22. 18:42 - balaton | peti

Ha leszámítom 10 évesen a Queen koncertet.... de arról majd máskor. Az akkora élmény volt, hogy megfogadtam, ha az én gyerekem 10 éves lesz, én is elviszem nagykoncertre. El is vittem... Szóval legnagyobb.... Mondhatjátok, hogy ez nem nagy kunszt, mert még fiatal vagyok.... 40-en innen még.....Tudom kell lead, meg bevezető, meg minden...... de nem bírok magammal, tegnap éjszaka óta meg akarom írni azt az érzést, nevezhetjük élménynek, amit volt szerencsém megélni.

Láttátok azt  a mémet, hogy „Mit csinálsz este? Én Veszprémi vagyok!“?
veszp.jpg

Ezt most megcáfolnám. Mert igenis van mit csinálni Veszprémben, ráadásul nem is akármilyen színvonalon! Óriási nagy kincs, hogy egy vidéki kisvárosban VILÁGSZTÁROK lépnek fel évről évre, 5 napon át, minden nap. A VeszprémFest 13 éve alatt több, mint 100 Grammy-díj „állt“ a színpadon, nekünk Balatoniaknak pedig egyáltalán nem kell utaznunk, hogy részesei lehessünk a koncerteknek!

Nagyon szeretem a zenét, talán az egyetlen dolog, ami igazán kikapcsol, felszabadít – persze a síelés mellett, de most nyár van... vagy ősz, már én sem tudom... –, autóban üvöltök együtt a rádióval, ha felcsendülnek ismerős, és kedvenc dallamok... Szívesen megyek koncertekre, legyen az fesztivál – a hagyományos tombolós, vagy prémium, kiöltözős, kis klubban párszáz fős, vagy 70 ezres nagyszínpados. A zenei ízlésem mindenevő, vagy legalábbis majdnem, mert pl Gershwint nem, szóval, mondjuk, hogy befogadó, legyen az mai, vagy oldies goldies, magyar vagy külföldi, rock vagy swing... olyan nekem a zene, mint Gombóc Artúrnak a csoki.... (tavalyi, idei, gömbölyű, kerek, lukas, töltött, keserű....) Mindegy, hogy ismerem, vagy először hallom, nagyon jól szórakozom szinte mindegyiken.

Mondhatom, hogy nagyon sok koncerten voltam már, itt a VeszprémFesten is. Volt szerencsém részt venni Diana Krall, Herbie Hancock, Roger Hudson, Emeli Sunde, Craig David, Kool and the Gang, Gypsy Kings, Lisa Stansfield,  - még felsorolni is sok – előadásán, mind mind hatalmas koncertek voltak. Köszönjük szépen Mészáros Zoltánnak!! De a tegnapi...!!! Jamie Cullum... nem mindennapi, az tuti!! Sorolhatnám, hogy hány Gramy meg minden, persze, néztem videokat róla,  mondták, hogy nagyon nagy zenész, szép hang, igényes zene, stb... Jazz zongorista, minden, de MINDEN hangszeren tud játszani, és minden hangszert más funkcióban is képes megszólaltatni... pl. a zongorán, zongorában a húrokon dobolt!!! Elképesztő!! De ne szaladjunk ennyire előre.

jamie.jpg

Szóval,  zongorista, játszik pop és jazz dalokat, ezt tudtuk és azt is, hogy egyszerre intim és extrém, sőt még őrült is – a jó értelemben véve!!! Először járt Magyarországon, egy szűk réteg talán ismeri, halott róla, viszont ő egyáltalán nem ismeri a magyar közönséget. A történethez hozzátartozik, hogy a VeszprémFest igazi helszíne a Veszprémi Vár barokk épületei által ölelt Szentháromság tere, pompás milliő, méltó helyszín. A tegnapi koncert sajnos a szokatlan hideg miatt  az esőhelyszínen, a Veszprémi Arénában került megrendezésre. Jamie bekezdett elég erősen, ének közben odavetette a közönségnek, hogy őt nem érdekli, hogy esik az eső, itt ma buli lesz!! Könnyű neki, ahonnan ő jön, mindig esik... Aztán játszott egy kis Singing in the rain átdolgozást, Rhiannától az Umbrella–t. Csak a hangulat miatt...

Ez az első alkalom, hogy Magyarországon zenél, ne okozzunk neki csalódást! – mondta. És akkor elkezdődött minden idők legnagyobb hullámvasútja, ha lehet ilyen hasonlattal élni. Egyik percben érzékien zongorázik, és énekel, meg-megszakítva egy éles ütéssel a zongora magas hangjain, aztán megindul, feláll, átmegy a dobhoz – kísérik trombitások, billentyűs, vokálosok, dob – megtapsoltatja a közönséget már a második számnál, aztán vissza a zongorához, de nem zongorázni! Feláll rá, mit rá, bele! És onnan énekel, először egészen közeli, intim hangon, majd megint jön az őrület. Őrület!

Leugrik a közönség közé – ültetett koncert – leugrik, mint Patrick Swayze a Dirty Dancing végén – mindenkivel pacsizik, mindenkihez odamegy, hátra is, középre, táncol, szelfizik, nagyon közvetlen, és közben énekel.  Mondom, ültetett a koncert, de már mindenki áll, a felső karéjból sokan lejöttek a küzdőtérre. Aztán vissza, a zongorához, kicsit improvizál, a zenész társai kivárnak, hogy mi lesz ebből, majd becsatlakoznak. Játszik saját és feldolgozott pop slágereket. Nagyon közvetlen, nem szabályszerű, nem megtervezett forgatókönyv szerinti.

Ja, és a zongora, amikor dobol rajta, benne... kicsit dzsungel feeling, amilyen hangokat kiad a zongora belseje, és ahogy Jamie is utánozza az állatok hangját, aztán NEW York  Country Jungle – aztán megint csak a dob... a zongorán... Hihetetlen! A közönség tombol, az Aréna felrobban! Hányadszor már! A második perctől már senkit sem érdekelt hogy esik, hogy nem a Várban vagyunk, csak élveztük az estét! Please Don’t Stop the Music! Köszönjük VeszprémFest!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonabalatonon.blog.hu/api/trackback/id/tr708908198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.