Lasertag: izgalom és harc fájdalommentesen

2013. november 12. 14:32 - balaton | peti

lasertag1.jpgÚjra és újra megírjuk, hogy a Balatonnál a nyári szezonon túl és a fürdőzésen kívül mennyi mindent lehet csinálni. Szabad ég alatt lehet túrázni, kerékpározni, vitorlázni vagy sétahajózni, esetleg kalandparkot látogatni, hosszasan lehetne sorolni – és akkor még a beltéri lehetőségekről szó sem esett. Azonban ahhoz, hogy hitelesen be tudjunk számolni ezekről a lehetőségekről, nekünk is ki kell próbálni valamennyit. Múlt héten volt szerencsém részt venni egy igen izgalmas és szórakoztató játékban, melyet legtöbbször lasertag-nek vagy infraharcnak hívnak.

Egy study tour keretein belül látogattunk el Siófok-Kilitire, ahol a Full Extreme Park elnevezésű szórakoztató létesítmény kifejezetten adrenalinfokozó játékokat kínál az izgalomra vágyóknak. Ide érkeztünk meg kis csapatunkkal, hatalmas szerencsénkre pompás, nem novembert idéző időben.

Nagyjából egy negyed óra alatt megismerkedtünk felszerelésünkkel és az infraharc szabályaival. Először is kaptunk terepszínű ruházatot, amelyhez tartozott egy katonai sapka. Erre előre és hátra egy-egy érzékelőt csíptettek, ez „kommunikált” a játékban lévő fegyverekkel. Ez fontos tényező, hiszen puskánk kijelzőjén számtalan adat állt rendelkezésünkre: aktuális életünk, töltényeink száma, tárban lévő töltények száma, játékból fent maradó idő, stb., a játék kezdetét és végét, találatot, életünk elfogyását, lőszertár kiürülést pedig különböző hanghatásokkal adta tudtunkra.

A lasertag-ről azt mondanám, hogy olyan, mint a paintball, csak egy szinttel még modernebb. Nincs lőszer, ami egyaránt lehet előny és hátrány is, a korosztályok elérését illetően szerintem ez mindenképpen inkább pozitívum. A küzdelem a televízió és a hozzá tartozó távirányító elvén zajlik: ha puskánk célzókájával az ellenfelek sapkáján található érzékelőt sikerül befognunk és meghúzzuk a ravaszt, találatot viszünk be. Ugye milyen egyszerűen hangzik? Pedig egyáltalán nem az… :-)

A kezdeti eligazítás után végre két társaságra oszlottunk és bevetettük magunkat a harctér rejtekhelyei közé. Két pálya is rendelkezésünkre állt: egy épített kisebb és egy jóval nagyobb természetes terület, de kezdők lévén mi az elsőt választottuk. Óriási ládák és hordók között kezdődött meg az összecsapás a piros és sárga csapat között. A játék a kezdetektől fogva magába szippantott. Első lövéseim közben tapasztaltam, hogy az izgalom okozta hevesebb szívverés igencsak rossz hatással van célzó képességemre, több tiszta célpontot is elvétettem. Ez tovább fokozódott a fedezékváltások közbeni rövid sprintek után. És ha ez még nem lett volna elég, természetesen a tár is mindig a legrosszabbkor ürült ki…

lasertag2.jpg

Az első kör nem tartott tovább 7-8 percnél, de mindenki kipirult arccal és csillogó szemmel vágott bele a következő menetbe, ahol már néhány gyakorlati dologra is rájöttünk és azokat alkalmaztuk is. Ezek közül talán legfontosabb volt a pálya teljes szélességének kihasználása, mert ha valaki mellénk/mögénk került villámgyorsan leszedhette életünk nagy hányadát, de az egymás közti kommunikáció hasznossága is hamar megmutatkozott.

Ahogy egyre több forduló volt hátunk mögött, határozottan látszott a fejlődés rajtunk (igaz, volt honnan :-)). A vége felé új játékmódokat is kipróbáltunk, ezek közül legérdekesebb a lövöldözős játékokból jól ismert capture the flag volt, amelynek célja, hogy az ellenfél bázisáról megszerezzük a zászlót, s saját rejtekhelyünkre vigyük azt, de egy 4 személyes mindenki mindenki ellen változatban is részt vettem, amely a játékstílusok közül a legfárasztóbb volt. Itt jegyezném meg, hogy maga a játék fizikálisan igencsak megdolgoztat: végig koncentrálni kell, leginkább görnyedt testtartásban szerencsés közlekedni, a búvóhelyek változtatása sprintben célszerű és a fegyver is legalább 3-4 kilót nyom. Az egy órás játék végeztével már éreztem, hogy ettől bizony kellemes izomláz várható, s a többiek is hasonlóan vélekedtek a maguk részéről.

Szerencsére a study tour utolsó programja volt ez (nem véletlenül), így hazafelé a buszon mindenkinek volt ideje kifújni magát, s megosztani élményeit a többiekkel. Nagyon örülök, hogy részt vehettem a programon, hiszen egy újabb olyan szabadidős tevékenységet ismertem meg a Balatonnál, mely nem kifejezetten a nyárhoz kapcsolódik, ennek ellenére roppant szórakoztató és emellett még némi testedzéssel is felér. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy nem utoljára vettem részt lézerharcon.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonabalatonon.blog.hu/api/trackback/id/tr395629229

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.