Szilveszteri kirándulás a Bóbitás-hegyen

2013. január 03. 10:49 - balaton | peti

gulács.jpg

Nincs túl régi hagyománya nálunk a szilveszteri túrázásnak - egészen pontosan eddig egyszer hódítottunk meg egy hegyet az év utolsó napján: 2011-ben a Csobánc várát vettük be december 31-én, köszönhetően többek között a Börzsönyi Természetjárók által szervezett túrának is.

Idén nem szervezett kirándulást terveztünk, sőt az igazat megvallva én semmilyet sem terveztem: az ünnepi látogatás-hadjárat után nem nagyon volt kedvem bárhova is elmenni, nemhogy hegyet mászni, de aztán a család hathatós rábeszélésének nem tudtam ellenállni és fél tizenkettőkor (azért még nappal!) elindultunk Nemesgulácsra. Hogy miért pont oda? Egyszerű a válasz: a Tapolcai-medence többi tanúhegyét már felkerestük, csak az általam mindig is bóbitás-hegynek titulált Gulács maradt...

A térképet böngészve láttam, hogy ez a túra azért talán nem lesz annyira megerőltető, szóval belefér a bulira hangolódásba. Az időjárás - hogy klasszikust idézzek - a kegyeibe fogadott minket. Csakúgy, mint egy évvel korábban, ködös-sejtelmes volt a táj, csak a tanúhegyek sapkái mosolyogtak ránk a néhol alig áttetsző fehér lepel felett. A Gulácsra igazi szerpentines turista út vezet fel - megjegyzem, a jelzések nincsenek nagyon karban tartva és bár gyakorlott túrázónak tartom magam és a terep sem volt olyan, ahol könnyen el lehetne tévedni, néhol zavarba estünk, hogy merre is kell mennünk. Akár egy csigalépcsőn lépdelve, másfélszer megkerültük a hegyet, mire felértünk a tetejére - utunk során több helyen is elkerültük az egykori bányaudvarokat. Az északi oldalon masszívan fagyott, a napsugarak nem érték a kemény földet, mindent dér borított. A másik oldalra áttérve itt-ott felbukkant a Balaton, megláttuk Fonyód két "púpját" is, a lábunk alatt pedig sárosra olvadt a megfagyott föld. Fentről nézve, forró teát kortyolgatva, csodálatos volt a táj - a mélyen nyújtózkodó köd felett láthattuk Szigliget mindhárom dombját, a Keszthelyi-hegység vonulatát, a távolban Sümeg várát és a Kab-hegyet is.

Nem tudom, 2013 végén merre megyünk majd, de persze nem is kell szilveszterig várni: a Balaton-felvidék dombjai, hegyei mindig jó kirándulást ígérnek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://itthonabalatonon.blog.hu/api/trackback/id/tr414993797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.