Miért nem él orrszarvú a Balaton-felvidéken?

2016. augusztus 01. 14:13 - Deli Kitti

Kellemes földtörténeti barangolást tehetünk a Művészetek Völgyén megismert falvakból kiindulva a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. A túrákat eredetileg azért tervezték, hogy az ideiglenes völgylakók megismerhessék egy kicsit a helyi föld- és településtörténetet, és a lábukkal is jól megtapossák 4 millió évre visszamenőleg. A fesztivál elmúltával azért a lehetőség még továbbra is adott, szóval most megmutatjuk, mire érdemes vállalkozni. 

muvolgy_7950.jpg

Séta közben rengeteg dolgot megtudunk az egykori Pannon-tóról, lakóiról, és hogy miért nem él orrszarvú a Balaton-felvidéken. Először bevetjük magunkat a Tálodi-völgy erdejébe, és a Vázsonyi-séd (ami egy patak) mentén haladva egy kicsit a középkor hangulatát idéztük meg. 

muvolgy_5950.jpg

A környék történelme a Pálos renddel kezdődik, akik az erdő mélyén egy gátat építve felduzzasztották a Vázsonyi-séd vízét és egy tavat hoztak létre belőle, ami köré pedig egy falvacska is épült. Ebből a korból maradt ránk a Szent Ilona kolostor romja, amit könnyen meg is találsz, ha a Nagyvázsonyt és Zircet összekötő Mária zarándokút jelzéseit követed. Ezen az útvonalon már a kolostort megelőzően is pezsgő élet lehetett, hiszen a Via Magna, a Rómába vezető hadi út is erre haladt, egyenesen a Pannon-tóhoz.

_dsc6066.JPG

Tovább haladva az Erzsébet kolostorromnál érdemes kicsit nézelődni - ami még mindig a pálosok kézjegyét hordozza -, mert itt a földet bogarászva még sokkal régebbi emlékeket találunk.  A Pannon tóban élő megkövült csigákat lehet összeszedni és hazavinni emlékként. Van belőlük még az erdőben bőven, ráadásul az esőzések következtében vándorolnak is.

_dsc6172.JPG

Az erdőből kiérve egy egészen különleges, a Pannon-tóhoz szervesen kötődő kőzetféleséget lehet megismerni egy jelenleg is működő bányában.  Ez az alginit nevezetű olaj pala, ami tipikusan vulkáni kráterek tóval/tengerrel fedett részein alakult ki, s magába rejti a fosszilis emlékeket (mint a csigák). 

Ezek a mészköves, csigás, egyéb élőlényes kőzetek már majdnem 4 millió éve őrizték a Pannon-tó egykori élővilágát, amikor 40 évvel ezelőtt, 1973-ban a bányászok előtt lebukott egy érdekesen kiálló csonttal az egész banda, ami nem volt más,  mint egy rinocérosz combcsontja.  Az ásatás végeztével egy komplett orrszarvú csontváz került elő Pulán, mely még a jégkorszak előtti időkből származik. Tovább kutatva megállapították, hogy ez a kráter akkoriban az állatok itatóhelye volt és kipusztulásukat a kénes kigőzölgés okozta. Belélegzés után szegények beleájultak a tóba és megfulladtak. Ezért nincsenek orrszarvúk sem a tölgyeseinkben. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://itthonabalatonon.blog.hu/api/trackback/id/tr288913322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu